199 cikk rendezése:
151. cikk / 199 Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
152. cikk / 199 Gépjárművezetők megbízási jogviszonya
Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
153. cikk / 199 Próbaidős munkavállaló napidíja
Kérdés: Egy próbaidő alatt lévő munkavállaló A településen lakik, B helyen kellene dolgoznia, azonban amíg felépül az iroda, egy harmadik településen, kiküldetési rendelvény alapján kell munkát vállalnia. Jár-e a munkavállaló számára napidíj, illetve hogyan kell elszámolni az utazási költséget abban az esetben, ha saját személygépkocsijával jár dolgozni?
154. cikk / 199 Külszolgálat és kiküldetés
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
155. cikk / 199 Magyarországra kiküldött olasz állampolgárságú munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.
156. cikk / 199 Kiküldött munkavállaló élelmezési költségei
Kérdés: Adható-e egyszerre a napi 500 forint összegű költségátalány és a havi 5000 forintos étkezési utalvány annál az építőipari vállalkozásnál, amely az ország egész területén végez munkát, ezért munkavállalói gyakran vidéken dolgoznak?
157. cikk / 199 Munkavállaló terhessége
Kérdés: Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
158. cikk / 199 Párhuzamos munkaviszony
Kérdés: Hogyan foglalkoztatható az a munkavállaló, aki az előírt munkavégzése mellett teherautót is vezet? A munkavégzés helyszínére ő vezeti az autót, és szállítja ki a többi munkavállalót, majd ugyanúgy munkát végez, mint a többiek, a nap végén pedig visszaszállítja a telephelyre az autót és a többi alkalmazottat. Lehetséges-e hogy munkaidő alatt a vezetés időtartamával megegyezően pihenőidőt kapjon, vagy esetleg munkaidőkeretben lehet megállapítani a munkaidejét?
159. cikk / 199 Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai
Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
160. cikk / 199 Román nyugdíjas munkavállaló közterhei
Kérdés: Magyarországon létesített munkaviszonyából származó jövedelméből fizet-e nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot, illetve nyugdíjas foglalkoztatottnak minősül-e az a Magyarországon élő, 1947. évben született román állampolgárságú férfi, aki a Romániában szerzett szolgálati ideje alapján, az ottani nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesül?
