4030 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?