Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...mint az a kereset, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében egészségesen elérhetne.Konkretizálva: Amennyiben a kérdésben szereplő munkavállaló társas vállalkozóként működik közre (ami a legjobb megoldás, hiszen kiegészítő tevékenységet folytatóként csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tételes egészségügyi hozzájárulás is – 2003-ban ez havi 3450 Ft – terheli.A járulékfizetés szempontjából tehát közömbös, hogy a munkavállaló rszj-ben részesül, illetőleg hogy nem teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 8/1983...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címke:

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt probléma egészen 2002. december 31-ig megoldatlan volt, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett munkavállalók tagdíj-kiegészítése gyakorlatilag "elveszni látszott", elnyelte a nyugdíj-biztosítás költségvetése.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:    

A TGYÁS és a GYED alapja

Kérdés: A munkavállaló a szülést megelőző évben passzív táppénzben részesült február 28-ától április 26-áig. Február 28-a előtt és április 26-a után munkaviszonyban állt, így a 2001. évi jövedelmezett napok száma 185 nap. Milyen jövedelem lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A biztosított terhességi-gyermekágyi segélyre tehát 2002. évben válik jogosulttá. Az ellátásának az alapja a 2001. évben egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ha az legalább 180 napi jövedelem. Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak 185 naptári napra van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Mikortól hatályos az a rendelet, mely szerint a férj 5 munkanapot otthon maradhat a családjával a gyermekének születése után? Ezekkel a napokkal meghosszabbodik-e a szabadság időtartama, illetőleg erre az időre átlagkereset vagy távolléti díj jár-e az apának?
Részlet a válaszából: […] ...– közterheivel együtt – az állami költségvetés terhére történik. Ez a tisztán közfinanszírozású juttatásforma előnyös a munkavállaló számára, és a munkaadó számára sem jelenthet túlzott tehernövekedést. Az apákat megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Tiszteletdíj utáni százalékos eho

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a havi 1500 Ft-os tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit – választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A munkavállaló nyugdíjas állapotának kizárólag az egyéni járulékok levonásánál van jelentősége. A Tbj-tv. szerint a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság a készenléti munkakörnél

Kérdés: Mik a készenléti jellegű munkaköröknél a szabadság kiadásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.(3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás szabályai

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai? Meddig kell a munkavállalót állományban számon tartani?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállaló 25. évétől a 45. évéig évente 1-1 nappal nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
398
399
400
…
403