4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?

Kérdés: Külön kell kérelmeznie a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságot a GYES idő-szakára is abban az esetben, ha a GYED folyósításának időszakára már kérelmezte azt, amelyre az Mt. szerint a gyermek harmadik életéve betöltéséig jogosult?

Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy egy nyugdíjas munkavállalótól, aki nem tagja semmilyen szakszervezetnek, levonásra kerül az 1,5 százalékos szakszervezeti hozzájárulás?

Kérdés: Adható a közigazgatási határon kívülről napi rendszerességgel bejáró munkavállaló részére ugyanarra a napra gépkocsi-költségtérítés, illetve vasúti menetjegy árához hozzájárulás abban az esetben, ha a dolgozó egy munkanapon reggel a saját gépkocsijával érkezett a munkahelyére, de a haza már vonattal utazott? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben a reggeli beutazásra a 9 Ft/km költségtérítést adja, a hazautazásra pedig a menetjegy 86 százalékát téríti meg?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki az "A" munkáltatónál 2015. szeptember 1-jétől áll alkalmazásban, és 2016. december 5-én született gyermeke jogán jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, "B" munkáltatónál 2018. február 1-jén létesített egy napi 6 órás munkaviszonyt, és második gyermekét 2018 novemberére várja? Az anya az "A" munkáltatónál létesített munkaviszony előtt 2013. március 4-től 2015. augusztus 31-ig állt korábbi munkáltatója alkalmazásában. Amennyiben a "B" munkáltatónál nem jogosult a CSED-re, de a munkáját el tudná végezni a gyermek születése után, akkor visszamehet dolgozni?

Kérdés: Figyelembe veszik a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során a munkaviszony jogtalan megszüntetése miatt jogerős bírósági végzésben megítélt összesen 5,5 millió forintot, amelyet a volt munkáltató nem fizetett meg, vagy ez az időszak és juttatás elveszik, ezzel is hátrányos helyzetbe hozva a volt munkavállalót?