4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?

Kérdés: Figyelembe vehető a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Magyar Néphadsereg Honvéd Sportegyesületnél eltöltött, 1985. február 14. és 1987. december 5. közötti időtartam?

Kérdés: Be kell jelentenie a dolgozónak a foglalkoztatója részére, hogy be kívánja nyújtani a nyugdíjigényét? Mit kell tennie annak érdekében, hogy a jogviszonya időben megszűnjön, és meg tudja igényelni a nők kedvezményes nyugdíját, amire a 40 év jogosultsági ideje alapján novemberben jogosulttá válik?

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.

Kérdés: Mennyi időre kell megszüntetnie a munkaviszonyát annak a magánszemélynek, aki 2018. június 15-től rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, de az ellátás iránti igényét elutasították, mert keresőtevékenységet folytat? Elegendő, ha fizetés nélküli szabadságot igényel, vagy csak a munkaviszony megszüntetése felel meg a jogszabályoknak? Az ellátás igénylése után a dolgozót tovább foglalkoztatják, de az alkalmazás feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy a munkaviszony ne veszélyeztesse a jogosultságot.

Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?