Találati lista:
1101. cikk / 4039 Biztosítás GYES-en lévő kismama külföldi tartózkodása alatt
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítása abban az esetben, ha a GYES-ellátás folyósításának ideje alatt egy évre kiköltözik a gyermekével a Brüsszelben dolgozó férjéhez, és ezalatt az ellátás folyósításának felfüggesztését kéri? Az édesanya a külföldi tartózkodás során a másik tagállamban megigényelte a családi ellátást.
1102. cikk / 4039 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az édesanya, akinek 2020. május 27-én lejár a GYES-e, ha május 28-án visszamegy dolgozni? A munkavállaló 1981-ben született, 2011. szeptember 1-jétől, első gyermeke születése óta van otthon, és azóta CSED-ben, GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, és 2011-ben nem vett ki szabadságot.
1103. cikk / 4039 Munkaszerződés módosítása GYED alatt
Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
1104. cikk / 4039 Nem működő vállalkozás tagjainak és alkalmazottainak járulékai
Kérdés: Szüneteltethető a tagok, illetve az alkalmazottak utáni járulékfizetés a veszélyhelyzet idején abban az esetben, ha olyan jelentősen visszaesett a forgalom, hogy a tulajdonosoknak a vállalkozás működésének szüneteléséről kellett dönteniük?
1105. cikk / 4039 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
1106. cikk / 4039 Munkaidő és munkabér jelentős csökkentése
Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?
1107. cikk / 4039 Állásidő
Kérdés: Milyen hatással van a munkavállaló biztosítási jogviszonyára az állásidő abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt került elrendelésre, és ezért nem jár munkabér?
1108. cikk / 4039 Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
1109. cikk / 4039 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Kormányrendeletben megjelent, hogy a háziorvosok nem kötelesek kéthetente kiállítani a keresőképtelenségről szóló igazolásokat. Jól értelmezi a munkáltató, hogy csak a keresőképtelenségről szóló igazolás birtokában (a kód és egyéb adatok ismeretében) számolhat el, és ez ellen a munkavállaló sem tud mit tenni? Online kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítási kifizetőhely fizethet érvényesen táppénzt?
1110. cikk / 4039 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
