Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...vagyb) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagyc) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.A kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az érintett pedagógus az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...haa) egészségi állapotának romlásából eredően 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált. A dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...összege négy egymást követő hónap óta lényegesen – 20 százalékkal – nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.A korkedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Jogosultság anyasági ellátásra

Kérdés: Közúti baleset miatt a biztosított egy évig táppénzes állományban volt (2003. március 3-ig). Terhessége miatt a munkakörét nem tudja tovább ellátni, közös megegyezéssel munkaviszonyát 2003. március 4-ével megszüntette. 2003. április 7-étől új munkahelyen foglalkoztatják. 2003. május 20-án szül. Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, milyen jövedelem alapulvételével? Jogosult-e gyermekgondozási díjra és gyermekgondozási segélyre?
Részlet a válaszából: […] Terhességi-gyermekágyi segélyre az a személy jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Tehát a példa szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...napi jövedelem a szerződésben megállapított jövedelem harmincadrésze.A kérdésben szereplő esetben, a fentiek értelmében, a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
Részlet a válaszából: […] ...rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne."Fontos tisztázni, hogy a betéti társaság beltagja és ügyvezetője milyen jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szabadság kiadása közalkalmazottnak

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
Részlet a válaszából: […] ...rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A Kjt. 57. § (3) bekezdése értelmében többek között a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 125. § (3) bekezdése sorolja fel a munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a) a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
78
79
80
81