Utólag kifizetett végkielégítés

Kérdés: A 2018. évi vagy a kifizetéskori rendelkezések alapján kell számfejteni a végkielégítést abban az esetben, ha bíróság egy volt munkavállaló 2018-ban megszűnt munkaviszonya alapján, elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést ítélt meg, és az indoklásban levezette a távolléti díj alapján számolt elmaradt jövedelem miatt a juttatás összegét, és ezt csökkentette 18,5 százalékkal, a végkielégítésről viszont ilyen formában nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége nagyon jól megmutatja, hogy az ügyvezetők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének elbírálása milyen nehéz feladat elé állítja az érintetteket. Nézzük a részleteket!A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíj összege

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a magánszemélynek abban az esetben, ha úgy véli, hogy a nyugdíjintézet nem helyes összegben állapította meg az öregségi nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A nyugellátás módosítását a törvény akkor teszi lehetővé, ha azt jogszabálysértő módon állapították meg, vagy ha olyan új tényt, adatot jelöl meg a jogosult, amelyet a nyugdíja összegének megállapítása során figyelmen kívül hagytak. Javasoljuk, hogy gyűjtsön össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett összeg a volt munkavállaló számára – korábbi jogviszonyához köthetően – elmaradt munkabérként kerül kifizetésre.A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a frissen nyugdíjba vonult személynek, aki nem ért egyet a nyugdíjintézet határozatával, mert véleménye szerint a szolgálati idejéből hiányzik négy év, amelyet nem ismertek el?
Részlet a válaszából: […] Azt javasoljuk, hogy gyűjtsön össze a nyugdíjbiztosítási szerv által el nem ismert időtartamra vonatkozóan olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják a vitatott időtartam szolgálati idő jellegét. A szolgálati idők igazolására alkalmasak a tanulmányokat igazoló dokumentumok, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Tanulószerződés

Kérdés: A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak a július havi díjazásából társadalombiztosítási járulékot kell levonnia a foglalkoztatónak, vagy a korábbiaknak megfelelően 10 százalékos nyugdíjjárulékot + 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Különböző fórumokon különböző vélemények olvashatók ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A megoldást a NAV honlapján elérhető '08-as bevallás tervezete alapján találhatjuk meg, miszerint 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli június 30-át követően továbbra is a tanuló juttatását.A bizonytalanságot a Tbj-tv. 105....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3
12