Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...első oklevelet szerző hallgatója, és nincs jövedelme (nem kell figyelembe venni a jövedelmet, ha az Szja-tv. szerinti jövedelme a minimális munkabér összegét nem haladja meg);d) igénylő vagy házastársa, élettársa vakok személyi járadékában részesül;e) igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2003. augusztus 28-i táppénzjogosultsághoz azért nincs a biztosítottnak 180 napi jövedelme, mert terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült. Ezért a táppénzének összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százalékának megfelelő munkabér jár.Ha az ügyeletet, illetve készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, az Mt. 147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...is. További rendelkezéseket tartalmaz a 41/2002. GKM rendelet.Az Mt. 143. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A teljesítménykövetelményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.E rendelkezésből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, ilyen esetben gyakorlatilag nem lehet alkalmazni. Ugyanis a munkavállaló halála esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság, így részére a teljes éves szabadság jár.A munkából való igazolatlan távollét esetében az érintett munkavállaló részére munkabér nem jár, erre figyelemmel az Mt. 130. § (2) bekezdés f) pontja alapján az igazolatlan távollét időtartamára szabadság sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Munkabér jogalap nélküli kifizetése

Kérdés: Egy munkavállaló folyószámlájára tévesen egy másik dolgozó járandóságát utalta el a munkáltató. Kérhető-e a banktól a téves utalás egyösszegű leemelése, vagy belép a maximum 33 százalékos levonási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató kollektív szerződése rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.Az Mt. 161. §-a értelmében a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...közte és a magyarországi kft. között semmilyen munkavégzésre irányuló, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony sem keletkezik, munkabért a román anyacégtől kap. Mindezek alapján tételes eho fizetése sem jöhet szóba.Százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
1
139
140
141
149