100 talált állásfoglalás a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Fizethető a munkavállalónak saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés abban az esetben, ha a lakcímkártyán nem szerepel a tartózkodási helye?

Kérdés: Adható adómentesen hazautazási költség egy EU-s állampolgárnak, aki egyébként Magyarországon rendelkezik lakcímkártyával, a lakcíme Budapesten van, de Franciaországba szeretne hazautazni? A munkavállaló a lakcímkártyán kívül regisztrációs igazolással rendelkezik Magyarországon. Hogyan állapítható meg, hogy a magyar lakcím állandónak vagy ideiglenesnek minősül, ha erre vonatkozóan semmi nem található a lakcímkártyán?

Kérdés: Adható a közigazgatási határon kívülről napi rendszerességgel bejáró munkavállaló részére ugyanarra a napra gépkocsi-költségtérítés, illetve vasúti menetjegy árához hozzájárulás abban az esetben, ha a dolgozó egy munkanapon reggel a saját gépkocsijával érkezett a munkahelyére, de a haza már vonattal utazott? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben a reggeli beutazásra a 9 Ft/km költségtérítést adja, a hazautazásra pedig a menetjegy 86 százalékát téríti meg?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.

Kérdés: Jogosult utazási költségtérítésre a távmunkát végző munkavállaló abban az esetben, ha a munkamegbeszélésekre a saját gépkocsiján utazik a munkáltató székhelyére, és onnan haza? Milyen feltételeknek kell teljesülnie ebben az esetben?

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?

Kérdés: Van választási lehetősége a munkáltatónak, hogy a közalkalmazott részére a munkába járással összefüggésben a helyközi távolsági autóbuszbérlet árának 86 százalékát, vagy a 9 forint/km utazási költségtérítést fizesse meg abban az esetben, ha a 9 forintos költségtérítéssel havi 29 700 forint, a bérlet árának 86 százalékával 55 298 forint járna a dolgozónak, aki mindennap a közigazgatási határon kívülről jár munkavégzés céljából Budapestre a munkavégzési helyére? Van felső határa a helyközi autóbuszjárat havibérlet árának 86 százalékos megtérítésének?

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.