Találati lista:
191. cikk / 2105 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra
Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
192. cikk / 2105 Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő
Kérdés: Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettsége egy jelenleg főállású őstermelőnek, aki számára 36 százalékos egészségi állapotára tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg, és jelenleg a minimálbér 92 százalékának alapulvételével fizet járulékot? Jogosult kedvezményre a rokkantsági ellátásra tekintettel?
193. cikk / 2105 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy betéti társaság beltagja után, aki ingyenes megbízás keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy elegendő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben, ha a társaság nem működik, semmilyen bevétele nincs, a tag eddig fennálló teljes munkaidős munkaviszonya viszont 2023. november 30-án megszűnt? Jogosult lehet álláskeresési járadékra a beltag a megszűnt munkaviszonyára tekintettel?
194. cikk / 2105 Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
195. cikk / 2105 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
196. cikk / 2105 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
197. cikk / 2105 Műszakpótlék beépítése az alapbérbe
Kérdés: Megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha a munkáltató úgy tesz eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelményeknek, hogy a műszakpótlékokat beépíti az alapbérbe, és a dolgozó bére a pótlékokkal együtt éri el a mindenkori minimálbér összegét?
198. cikk / 2105 Minimálbér emelése év közben
Kérdés: Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
199. cikk / 2105 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
200. cikk / 2105 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
