Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A Kjt. 23/B. §-ában foglalt rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Munkaviszony megszüntetése munkavállaló nyugdíjazása miatt

Kérdés: A munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell felmondania abban az esetben, ha egy 15 éve a cégnél dolgozó munkavállaló 2015. június 7-én betölti a nyugdíjkorhatárt, igénybe szeretné venni az ellátást, és a nyugdíjba vonulás egyik feltétele, hogy ne álljon munkaviszonyban? A cég a nyugdíjazás után tovább szeretné foglalkoztatni a dolgozót. Kell végkielégítést fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló öregségi nyugdíjba vonulásának valóban egyik feltétele az, hogy nem lehet biztosítotti jogviszonya, azaz munkaviszonyban sem állhat. A munkavállalók a nyugdíjba vonulásuk előtt szeretnék élvezni a munkáltatói felmondással járó kedvezményeket is (felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Gyakorlati képzés tanulói jogviszony megszűnése esetén

Kérdés: Milyen időponttól van bejelentési kötelezettsége a társaságnak az adóhatósághoz abban az esetben, ha a szakképző iskola, az agrárkamara és a cég között 2014. július 1-jétől 2015. június 30-ig terjedő időre létrejött tanulószerződés alapján egy 1997-ben született diák 2014. július hónapban még letöltötte a munkanapokat, azóta viszont nem jelent meg a gyakorlati képzés helyén? Mikor kell kijelenteni a tanulót, illetve az igazolatlan távollét miatt szüneteltethető-e a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a szakképző iskola közölte, hogy a tanuló jogviszonya 2014. augusztus 29-én megszűnt, és kérte a tanulószerződés megszüntetését, az agrárkamara azonban ezt nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a cégnek még 30 napig foglalkoztatási kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás – néhány kivételtől eltekintve – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A Szak-tv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint a tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Folyamatosan hosszabbított határozott idejű munkaszerződés

Kérdés: Jogszerűen jár el az a foglalkoztató, aki 3 havi határozott idejű munkaszerződést köt a dolgozóival, amelyet annak lejártakor 3 hónapra újra megköt? Felmondás esetén így a dolgozók nem jogosultak végkielégítésre és felmondási időben sem részesülnek, még akkor sem, ha ezek a juttatások a folyamatos munkaviszony alapján megilletnék őket.
Részlet a válaszából: […] Munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. A feleknek a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaviszony időtartamát. Ha a felek a munkaszerződésben a munkaviszony időtartamának a meghatározását elmulasztják, a munkaviszony határozatlan időre jön létre.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Jogosult 4 hónap munkavégzés nélküli felmentési időre az a munkavállaló, aki 1976. október 7-től élelmezésvezetőként dolgozik egy óvodában, 2014. március 6-án töltötte be a 62. életévét, tehát még 183 nap van hátra a teljes nyugdíjazásáig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató foglalkoztatja közalkalmazotti jogviszonyban, tehát foglalkoztatására és annak megszűnésére, megszüntetésére a Kjt. szabályait kell alkalmazni. A felmentési (felmondási) idő kizárólag a jogviszony munkáltató általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság üzletvezetője tisztségét az általános szabályok szerint munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el azzal a [Gt. 23. § (2) bekezdésében foglalt] megszorítással, hogy a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Felszámolás előtt álló munkáltató dolgozóinak ellátásai

Kérdés: Jogosultak jelenleg valamilyen ellátásra, illetve szereztek-e szolgálati időt a tavalyi évben egy felszámolás előtti állapotban lévő kft. dolgozói, akik 2013-ban még megkapták a bérüket, amelyről a bevallás is megtörtént, de a közterheket már nem tudta megfizetni a cég? Jogosultak lesznek a munkavállalók a végkielégítésre, ha a munkáltató januártól már nem tud munkát biztosítani, az állás­időre járó bért sem tudják kifizetni, ezért közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavállalók nem jogosultak a munkáltató általi felmondás esetén járó juttatásokra: felmentési időre, illetve végkielégítésre.Más kérdés, hogy hosszabb távon ez az állapot nem tartható fenn, és mindez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás

Kérdés: A régi és az új Mt. szabályozásának tükrében milyen jogkövetkezménye van annak, ha a munkáltatói intézkedés (egyoldalú jognyilatkozat) a jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazza vagy hiányosan tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.A régi Mt. 202....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Munkavállaló juttatásai nyugdíjba vonulás esetén

Kérdés: Milyen juttatásokra lesz jogosult, illetve adható-e valamilyen juttatás annak a munkavállalónak, aki 7 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2013. december 25-én nyugdíjba vonul? A munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az Mt. rendelkezései alapján a munkavállalót végkielégítés nem illeti meg. A felmondási idő és a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Különadó

Kérdés: Különadóalapnak minősül a munkavállaló részére többhavi személyi alapbérnek megfelelő mértékű, egyösszegű, egyszeri és méltányossági jogkörben megítélt jutalom kifizetése, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben rögzített?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a különadó alapjának minősül az említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.
1
6
7
8
18