Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv.-ben foglaltak szerint táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jár. Amennyiben a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, táppénz csak a folyamatos biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Ellátások visszamenőleges igénylése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.
Részlet a válaszából: […] Egyszerűbb lenne a kérdést megválaszolni, ha ismernénk az egyes eseményekhez tartozó pontos dátumokat. Az első lényeges dolog, hogy a táppénzjogosultság időtartamának meghatározásánál nem a munkáltatóhoz, hanem a táppénzt folyósító szervhez kellett volna fordulni, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése kategorikusan fogalmaz a kérdésben: "Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek, akinek a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, előtte táppénzen volt, és most kapott egy levelet az egészségbiztosítási pénztártól, hogy 1 havi táppénzt nem kap meg, mert már kimerítette az egy évet? Az érintett többször kérte a volt munkáltatóját, hogy mondja meg, hogy meddig lehet táppénzen, végül kapott egy igazolást, hogy mikor kezdődött az ellátás. A volt munkáltató időközben új céget alapított.
Részlet a válaszából: […] A levelében leírt információkból az feltételezhető, hogy az érintett a rokkantsági ellátás folyósítása mellett létesített munkaviszonyt (folytatott keresőtevékenységet), és ezt a munkaviszonyt szüntette meg közös megegyezéssel. E munkaviszony fennállása alatt vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Felmondás nyugdíjazás miatt

Kérdés: Hogyan és mikor kell felmondania annak a munkavállalónak, aki 1976. június 20. óta folyamatosan dolgozik, és 2016. júliusban szeretné beadni a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét? Jár a végkielégítés ebben az esetben, illetve milyen juttatásokra lesz jogosult a dolgozó olyankor, ha 1978. július 20. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2 gyermekkel volt GYES-en?
Részlet a válaszából: […] A legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkező nő életkorától függetlenül akkor jogosult öregségi teljes nyugdíjra, ha a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kiküldetés

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében belföldi kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül. Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Elengedett költségtérítés közterhei

Kérdés: Az 50/1999. EÜM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján a munkáltató 2 évente éles látást biztosító szemüveget juttat a munkavállalóknak. A szabályzat értelmében amennyiben a szemüveg átvételétől számított 2 éven belül a munkaviszony a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésre szűnik meg, a szemüveg időarányos költségét a munkavállalónak meg kell térítenie. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén, valamint nyugdíjba vonulásnál a munkavállalót nem terheli költségtérítés, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszűnés esetén pedig a költségtérítés egyedi elbírálás alá kerül. Származik bevétele a munkavállalónak, és ha igen, milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és milyen a munkáltatót az elengedett költségtérítés után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján nem pénzben kapott adómentes juttatásnak minősülnek a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök. A munkáltatónak az 50/1999. EüM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után

Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egy­éves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés és a szabadság pénzbeli megváltása is munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmények. Ahhoz tehát, hogy felmerüljön a tartós keresőképtelenségből visszatérő munkavállalót érintően a végkielégítés-fizetés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszából: […] A hatályos nyugdíjszabályok szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, de ebben az esetben is további feltétel, hogy a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
5
6
7
18