Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható. Tehát a Magyarországon végzett tevékenységért járó térítés Magyarországon adóztatható. Ez alól csak akkor van kivétel, ha: a munkáltató nem bír illetőséggel ebben az államban (Magyarországon), a térítést (díjazást) nem a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló munkavégzése esetén részesül. Az Mt. 125. § (1) bekezdése értelmében munkaszüneti napon a törvényben meghatározott kivétellel, a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás fizetését viszont nem érinti az eva. E terhet az evás egyéni vállalkozó is – a kiegészítő tevékenységet folytatók kivételével – köteles megfizetni, ha más jogviszonyában nem róják le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...alatt személyesen nem folytatott vállalkozói tevékenységet. Ebből következően erre az időszakra a vállalkozásában – vállalkozói kivét hiányában – a Tbj-tv. 29. §-ának (4) bekezdése a) pontja értelmében járulékfizetési kötelezettség nem állt fenn, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szja-levonás tb-ellátás esetén

Kérdés: Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni."A fenti jogértelmezést a román, orosz és izraeli állampolgárokra kivetítve megállapíthatjuk, hogy a biztosítási kötelezettség az izraeli állampolgárra nem terjed ki. Az orosz és a román...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...és az adójóváírás figyelembe vehető. A társadalombiztosítási ellátások után semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Kivételt képez a táppénz – ide nem értve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi baleseti táppénzt –, amely után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...folytatja."Az egyéni vállalkozónak tehát annak ellenére meg kell fizetnie a járulékminimumot, hogy az árbevételéből személyes kivét nem történik. Az Eho-tv. hasonlóan rendelkezik, amikor azt mondja, hogy nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, akkor járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul, tehát ha nyugdíjas, akkor a vállalkozói kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb kötelezettsége nincs [Tbj-tv. 37. § és Eho-tv. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...fennállt, kieső ideje nem volt. Ebből következően 2002. évi nyugdíjjárulék-alapjának felső határa 365 x 6490 = 2 368 850 forint.Éves kivétje (1 350 000 forint) jócskán alatta marad ennek a határnak, tehát teljes egészében nyugdíjjárulék-alapot képez.Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
110
111
112
115