42 talált cikk a kísérő kifejezésre

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés:

Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?

Kérdés: Elismerhető úti balesetnek mindkét munkavállaló közúti balesete, amely 2025. június 18-án történt az alábbi körülmények között? Az egyik dolgozó munkaidőben rosszul lett, belázasodott, ezért elindult a háziorvosához, ahová a munkahelyi felettes engedélyével egy munkatársa is elkísérte, mert nagyon rossz állapotban volt. Útközben mindketten közúti balesetet szenvedtek és kórházba kerültek. Jelenleg már mindkét munkavállaló az otthonában gyógyul, de még keresőképtelenek, amely előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani.

Kérdés: Milyen módon, hol tud érdeklődni az asztmás gyermekére tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő szülő a gyermek részére járó utazási kártya után, amire – tudomása szerint – jogosult lenne, de nem kapta meg?

Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Kérdés: Teljes árú jegyet kell vennie a szülőnek, vagy jogosult valamilyen kedvezményre abban az esetben, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult, segítségre szoruló gyermekével utazik? A gyermek rendelkezik a nevére szóló utazási kártyával.

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a magánszemélynek abban az esetben, ha úgy véli, hogy a nyugdíjintézet nem helyes összegben állapította meg az öregségi nyugdíját?

Kérdés: A szülőnek mint kísérőnek kell utazási jegyet, illetve bérletet vennie abban az esetben, ha 8 éves, középsúlyos asztmás gyermeke rendelkezik ingyenes utazásra jogosító kártyával, de életkora miatt egyedül még nem tud utazni?