Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az információ ebben az esetben véleményünk szerint helytelen volt, a kft. tagja nyugodtan végezheti továbbra is heti 2 órás munkaviszonyban a tevékenységét.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt

Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
Részlet a válaszából: […] Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként alakul annak a kisadózónak a biztosítási kötelezettsége, akinek a nyugellátása folyósítása a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetésre kerül. Emlékeztetőül, fenti jogszabályi hely alapján az öregségi nyugdíj folyósítását –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése, illetve a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a heti 36 órás foglalkoztatásban is álló egyéni és társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Magasabb összegű tételes adó választása

Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
Részlet a válaszából: […] Ez a lehetőség kizárt. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
Részlet a válaszából: […] A változás (tehát a munkaviszony megszűnése) a kisadózói jogviszonyát csak abban az esetben érinti, ha nem tulajdonos tagja a kft.-nek. Amennyiben ugyanis a kft. tulajdonos tagjáról van szó, akkor mindössze annyi történik, hogy nem heti 36 órát elérő munkaviszonyára, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társaságban a minimumjárulékokat egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki önkéntes döntése alapján havi 75 ezer forint tételes adót fizet, tehát havi 136 ezer forintos ellátási alappal rendelkezik, és közben egy kft. személyesen közreműködő tagja lett?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés mostanában egyre gyakrabban hangzik el, nevezetesen, hogy a magasabb összegű tételes adó választása mentesít-e a párhuzamosan fennálló egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban a havi adó- és minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól.A kérdésre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] A havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Folyamatos biztosítási idő

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszony folyamatossága a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában bír jelentőséggel.Az Eb-tv. 46. §-ának (3) bekezdése értelmében az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
1
3
4
5