Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] A főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó nyugdíjazása

Kérdés: Milyen összeget kell szerepeltetni nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként annak a rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozónak, aki benyújtotta a nyugdíjigényét, és a nyugdíjbiztosítás kérte tőle a 2015-2016. évi foglalkoztatói igazolásokat? A vállalkozó megfizette a havi 25 ezer forintos tételes adót.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis a havi 25 ezer forintos kata-összegre történő utalás erre enged következtetni – nem főállású kisadózóról van szó. Ez rehabilitációs ellátás alapján csak akkor lehetséges, ha az érintett rokkantsági nyugdíja módosult 2012-től rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2016. február 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, márciusban kórházba került, és meg is műtötték?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság egyik fontos feltétele, hogy a keresőképtelenségnek a biztosítás fennállása alatt kell bekövetkeznie [Eb-tv. 43. § (1) bek.], illetve a táppénz ugyanezen törvény 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a kérdésbeli magánszemély tag a kisadózónak nem minősülő kft.-ben a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül. E jogviszonyában a következők szerint kell utána megfizetni az ún. "minimum" járulékokat. A tag társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kisadózó adatközlésének önellenőrzése

Kérdés: Hogyan és milyen nyomtatványon lehet a különbözetet önellenőrzéssel rendezni egy kft. főfoglalkozású társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja esetében, aki minimumjárulék-fizetésre kötelezett, és emellett kisadózó egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint tételes adót fizetett a nem főállású kisadózót terhelő 25 ezer forint helyett?
Részlet a válaszából: […] Valóban a kérdésben említett egyéni vállalkozó – társas vállalkozói jogviszonya miatt – nem minősül főállású kisadózónak, azaz havi 50 ezer forint helyett csak 25 ezer forintos kata terheli. A kisadózó vállalkozás a kisadózóról, illetve a fizetendő kata összegéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjat az a kisadózó vállalkozó, aki 2016. január 6-án fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt, de a törvény szerint január hónapra még meg kell fizetnie az 50 ezer forint összegű tételes adót, ami lényegében azt jelenti, hogy a hónap folyamán még biztosított lesz?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv. 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által említett válasz azt a problémát boncolgatta, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózásból származó jövedelmet a kereseti korlát meghatározása során. Az ebben kifejtett variációs lehetőségeket nem ismételjük meg újra, csak a jelen kérdésben felvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
11
12
13
15