Találati lista:
101. cikk / 159 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
102. cikk / 159 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
103. cikk / 159 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
104. cikk / 159 Kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
105. cikk / 159 Fogyatékossági támogatásban részesülő személy biztosítása
Kérdés: Szerez szolgálati időt az ellátása alapján egy fogyatékossági támogatásban részesülő személy? Kisadózó egyéni vállalkozóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül?
106. cikk / 159 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
107. cikk / 159 Kisadózó egyéni vállalkozó egyéb tevékenysége
Kérdés: Választhatja egy kisadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként más tevékenysége vonatkozásában az ekho szerinti adózást?
108. cikk / 159 Szünetelő kisadózó vállalkozás megszüntetése
Kérdés: Meg tudja szüntetni a vállalkozását egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki több mint fél éve szünetelteti a tevékenységét úgy, hogy ne kelljen egy újabb havi tételes adót megfizetnie?
109. cikk / 159 Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
110. cikk / 159 Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
