Találati lista:
11. cikk / 65 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
12. cikk / 65 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
13. cikk / 65 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
14. cikk / 65 Bértámogatás
Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
15. cikk / 65 Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
16. cikk / 65 Munkaszüneti nap díjazása kilépő dolgozó esetén
Kérdés: Jár munkabér egy havibéres munkavállaló részére a munkaszüneti napra, pl. május 1-jére, ha a munkaviszonya május 8-án megszűnik? Május 2-től május 8-ig 5 napra megkapta a munkabérét.
17. cikk / 65 Munkabér munkaszüneti napra
Kérdés: Jár munkabér a május 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha az hétfőre esett, a munkavállaló május 2-án és 3-án nem volt munkára beosztva, a következő munkanap május 4-e volt, viszont a dolgozó ettől a naptól már keresőképtelen?
18. cikk / 65 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
19. cikk / 65 Táppénz alapja, mértéke
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.
20. cikk / 65 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
