65 talált cikk a kieső idő kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.

Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?

Kérdés: Milyen juttatásokat kell elszámolni havi munkaidőkeret esetén a ledolgozott munkaidőre járó alapbéren és műszakpótlékokon felül azoknak az órabéres munkavállalóknak, akik a megszakítás nélküli munkarendben, munkaidő-beosztás szerint a munkaszüneti napon munkát végeznek, illetve milyen juttatásokat azoknak, akiknek a munkaszüneti napon pihenőnapjuk van? A munkavállalók ledolgozandó munkaideje 2015. október hónapban 168 óra volt.

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.

Kérdés: Hogyan kell törvényesen foglalkoztatni a folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalókat egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, illetve milyen díjazás illeti meg őket abban az esetben, ha munkaszüneti napon (pl. október 23-án) is dolgoznak?

Kérdés: Miért nem minősül szolgálati időnek az 1992. január 1-jétől augusztus 31-ig tartó GYES időszaka annak a nőnek az esetében, aki a napokban kapta meg a szolgálati időről szóló határozatot?

Kérdés: Hogyan járhat el az a nyári időszakban egy hónapon keresztül zárva tartó közművelődési intézmény, amelynél a foglalkoztatott közalkalmazottak részére ebben az időszakban kerül kiadásra az éves rendes szabadság, de több olyan közalkalmazott is áll az intézmény foglalkoztatásában, akinek közalkalmazotti jogviszonya 2014. évben keletkezett, és időarányos rendes szabadságuk mértéke kevesebb, mint az intézmény nyári zárásának időszaka?

Kérdés: Milyen nyomtatványon nyújtható be a kis­adózó egyéni vállalkozó táppénzigény-bejelentése, illetve hogyan lehet közölni a kieső időt?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?

Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?