Találati lista:
181. cikk / 329 Öregségi nyugdíjas kisadózó
Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas kisadózó beltagja után, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, és emellett ellátja az ügyvezetői teendőket is? A társaság a havi 25 000 forint összegű tételes adót minden hónapban megfizeti a tag után. Be kell küldeni a '08-as bevallást ebben az esetben? Az érintett tagnak máshol nincs jogviszonya.
182. cikk / 329 GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
183. cikk / 329 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
184. cikk / 329 Magasabb összegű tételes adó választása
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
185. cikk / 329 Kisadózó vállalkozó jogállása
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
186. cikk / 329 Nappali tagozatos diák kisadózói státusza
Kérdés: Elfogadhatóak-e a kisadózó vállalkozó esetében is az EGT valamely tagállamában folytatott nappali tagozatos tanulmányok, azaz ha ezeket a diák igazolja, akkor minősülhet kisadózóként nem főállású státuszúnak?
187. cikk / 329 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
188. cikk / 329 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
189. cikk / 329 Kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
190. cikk / 329 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
