3271 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?

Kérdés: Kaphatja továbbra is a GYES-t az az édesanya, aki a 2014. november 19-én született gyermekével TGYÁS-on, majd GYED-en volt, jelenleg GYES-en van, ami mellett visszament dolgozni, és most az összegyűlt szabadságait tölti, majd elmegy táppénzre, mert veszélyeztetett terhes? Mi lesz a táppénz és a második gyermekre tekintettel járó CSED és GYED alapja? A második gyermek születése után az édesanya kaphatja továbbra is a GYES-t a CSED, illetve a GYED mellett?

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?

Kérdés: Létesíthet részmunkaidős munkaviszonyt egy családi gazdaság vezetője? Amennyiben igen, hogyan alakul az őstermelői járulék-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?