3155 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Hogyan és mikor kell felmondania annak a munkavállalónak, aki 1976. június 20. óta folyamatosan dolgozik, és 2016. júliusban szeretné beadni a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét? Jár a végkielégítés ebben az esetben, illetve milyen juttatásokra lesz jogosult a dolgozó olyankor, ha 1978. július 20. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2 gyermekkel volt GYES-en?

Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?

Kérdés: Megilleti az árvaellátás a nyári szünidő időszakára azt a gyermeket, aki 2016-ban érettségizett, és szeptemberben megkezdi az egyetemi tanulmányait?

Kérdés: Kérheti a rokkantsági ellátás megállapítását, vagy meg kell szüntetnie a vállalkozását annak az egyéni vállalkozónak, aki a betegsége miatt nem tud dolgozni, ezért jelenleg szünetelteti a tevékenységét?

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?

Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?

Kérdés: Jogosult árvaellátásra az a gyermek, aki magántanulóként végzi a tanulmányait?

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?