Ügyvédi kamarai tagság szüneteltetése

Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége egy ügyvédi iroda tagjának abban az esetben, ha – a vagyoni tagság tartása mellett – szünetelteti a kamarai tagságát?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 9. §-ának (3) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján nincs minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége az ügyvédnek, amennyiben a kamarai tagságát szünetelteti. Tehát az említett tagnak, illetve az ügyvédi irodának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

GYED-ben részesülő ÖCSG-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő édesanyát, aki ez év áprilisától egy őstermelői családi gazdaság tagja lett? Hol található az erre vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy az őstermelővé vált hölgyre e jogviszonya alapján egyáltalán kiterjed-e a biztosítás. Erre a kérdésre csak abban az esetben adhatunk igen választ, ha más jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táppénzben részesült munkavállaló visszamenőleges nyugdíja

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. augusztus 5-től november 30-ig táppénzben részesült munkavállalója bejelenti, hogy 2022. szeptember 20-tól visszamenőleg öregségi nyugdíjas lett? Azon túl, hogy elvégzi az önellenőrzést, a táppénz visszafizettetéséről is kell határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] Egyre gyakrabban felmerülő ellentmondásra hívja fel a kérdés a figyelmet.A Tny-tv. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében a nyugellátásra vonatkozó igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Be kell adnia a foglalkoztatónak a 'T1041-es bejelentést, illetve jelezni kell valamilyen módon a '08-as bevallásban, ha egy munkavállaló már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem élt a nyugdíjazás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem valamilyen közszolgálati jogviszonyról van szó (amely esetében a nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni a jogviszonyt), akkor a foglalkoztatónak semmilyen teendője nincs. A munkavállaló társadalombiztosítási jogállása, biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Hol található pontosan az a rendelkezés, amely szerint egy társasház nyugdíjas közös képviselője számára fizetett havi 15.000 forint összegű megbízási díj után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve nem kötelezett járulékfizetésre sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyról – tehát a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról – van szó, amelyet saját jogú nyugdíjas személlyel létesít a társasház.A saját jogú nyugdíjas személy a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címke:

Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.
Részlet a válaszából: […] Mivel mindkét tulajdonos ügyvezető, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja alapján mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Az apa nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységűnek tekintendő, így vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. szakasza értelmében nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.Az előírás alkalmazásában keresőtevékenységnek az Eb-tv. R. 1. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az adószámos magánszemély – ellentétben az egyéni vállalkozóval – nem önálló biztosítotti kategória, így az említett tevékenységi körben folytatott önálló tevékenység nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, legyen szó bármilyen összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
1
16
17
18
132