512 talált állásfoglalás a járulékalapot képező jövedelem kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?