Felügyelőbizottság tagjainak jogállása

Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjának jogviszonyára valóban a megbízási szerződés szabályait rendeli alkalmazni [Ptk. 3:121. § (3) bekezdése]. Azonban mind az Szja-tv., mind a Tbj-tv. sajátos szabályokat fogalmaznak meg ezen személyek körére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú, eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyben társas vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, azzal, hogy egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja magasabb járulékalap után is a járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell elbírálni. Ez alapján a biztosítási kötelezettség abban az esetben állna fenn, amennyiben a havonta kapott járulékalapot képező jövedelme elérné a minimálbér 30 százalékát. Mivel a kérdés egyértelműen utal arra, hogy a megbízási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Ügyvezető külföldi kiküldetése

Kérdés: A 10 százalékos nyugdíjjárulékon kívül kell valamilyen egyéb járulékot fizetni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője külföldi kiküldetésre megy?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez annyit jelent, hogy az ügyvezető részére a külföldi kiküldetésének idejére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető járulékalapja

Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...első ízben a NAV honlapján 2012. január 17-én megjelent "Tájékoztató a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők járulékalapjáról" című tájékoztató foglalkozott, amely az Olvasónk felvetésében megfogalmazott álláspontot tartalmazza.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 18-szorosát.A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

TGYÁS alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. október 11-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke 2011. július 7-én született, a TGYÁS lejártát követően GYED-et kapott, 2013. július 8-tól GYES-ben részesült, és második gyermekét 2014. május 5-re várja? A munkavállaló szerződés szerinti jövedelme 273 000 forint. Valóban igaz, hogy az ellátás nem lehet kevesebb a korábban folyósított összegnél?
Részlet a válaszából: […] ...átlagának kiszámításánál csak a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe. Ezt azoknál kell alkalmazni, akik munkahelyet váltottak. Munkahelyváltás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címke:
1
43
44
45
118