511 talált cikk a hozzátartozó kifejezésre

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?

Kérdés: Lehet-e az egyéni vállalkozó férje megbízási jogviszonyban biztosítva a vállalkozónál? A segítő családtag részére fizethető-e a minimálbérnél nagyobb összeg?

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?

Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?