Táppénzfolyósítás időtartama

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénzre jogosultság időtartamát az egy éven belüli újbóli keresőképtelenné válás esetén? Pl. mennyi ideig jogosult táppénzre az a biztosított, aki 2002. február 1-jétől 2002. június 30-ig táppénzben részesült, majd 2003. május 1-jétől ismét keresőképtelen állományba került?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli olyan időtartamot, amelyre táppénzfolyósítás történt. Minden egyes keresőképtelenségnél a jogosultság időtartamát újból meg kell állapítani.A példa szerinti esetben – feltételezve az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Nagyszülő GYES-e

Kérdés: Elmehet-e GYES-re a nagyszülő, ha az édesanya a kisebbik gyermek után ugyanezen idő alatt GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] A nagyszülő nem jogosult gyermekgondozási segélyre, tekintettel arra, hogy a szülő gyermekgondozási díjban részesül. A jogosultsági feltételeknek a nagyszülő és a szülő vonatkozásában is egyidejűleg fenn kell állni. A szülő azért nem jogosult, mert a Szoc-tv. 4. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Külföldi állampolgár GYES-e

Kérdés: Jogosult-e gyermekgondozási segélyre az a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi biztosított, akinek férje magyar állampolgár, de letelepedési engedélye nincs? Szülésekor terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítására vonatkozó szabályokat a Cst.-ben találjuk meg. A Cst. hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén élőa) magyar állampolgárra,b) a magyar menekültügyi hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén az alábbi szervezeteket illeti meg állami dotáció: a gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Ügyvezetői tiszteletdíj

Kérdés: Milyen járulék és személyi jövedelemadó terheli a kft. ügyvezetőjének munkaviszonyon kívül kifizetett 50 000 forintos tiszteletdíját, melyet a taggyűlés az ügyvezetői tevékenységért állapított meg?
Részlet a válaszából: […] ...végző személynek kell tekinteni azt, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet – ide nem értve a gazdasági társaságok társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról van szó, aki egyébként GYES-ben részesül. Társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit illetően két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja szerint nem köteles az egyéni vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munkáltató mérlegelési jogkörben dönthet az engedélyezésről. Egyes, az Mt.-ben, illetve egyéb jogszabályban meghatározott esetekben a munkavállalónak a távolléthez fűződő személyes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...és az 1974. október 2.-1974. december 31-ig terjedő időszakokat, amikor szövőnőként, korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A GYES-en töltött időszakokat korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe venni nem lehet. Tekintettel arra, hogy az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok egyik típusa, amely a munkaviszonyra vonatkozó elemek mellett magán viseli a polgári jogviszony egyes elemeit is. A bedolgozói jogviszony alanyai egyrészről a jogképességgel rendelkező foglalkoztató, másrészről az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 57. §-a rendelkezik a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésének egyes feltételeiről, így kijelöli a végelszámolóként szóba jöhető személyek körét, továbbá a Cstv. szabályozási körébe utalja a részletek kidolgozását. A Cstv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
150
151
152
157