Táppénzben részesülő munkavállaló rokkantsági ellátása

Kérdés: Visszafizetési kötelezettsége van a táppénz tekintetében annak a hosszú idő óta a jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozó munkavállalónak, aki 2024. április 1-jétől folyamatosan táppénzben részesül, és utólag derült ki, hogy rokkantsági ellátást is igényelt? A táppénz teljes összegét vissza kell fizetni ebben az esetben, vagy csak az április 1-jére járó ellátást?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai közé tartozik a rokkantsági ellátás. Az ellátásra való jogosultságot nem zárja ki a keresőtevékenység folytatása. Viszont a jogosultság feltételei között van, hogy az igénylő rendszeres pénzellátásban nem részesülhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] A munkajog által a munkavállaló irányában érvényesülő elvárt általános magatartási követelmény magában foglalja a jognyilatkozattal összefüggő tájékoztatási kötelezettséget, melynek a munkáltató az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése alapján legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Táppénz számfejtése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó folyamatos táppénze esetén a hónap utolsó napjairól csak a bérszámfejtés lezárása és a '08-as bevallás megküldése után tudja leadni a keresőképtelenségről szóló igazolását? Soron kívül kell számfejteni, vagy az igazolás hiányában is megállapítható az ellátás?
Részlet a válaszából: […] A táppénzes igazolások kiadásáról a 102/1995. Korm. rendeletben foglaltak rendelkeznek. A kifizetőhely táppénzt csak a szabályosan kiállított orvosi igazolás alapján számfejthet és fizethet. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a dolgozó a havi zárást követően adja le az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: Milyen teendői vannak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállalója 2018 februárjától folyamatosan táppénzes állományban van, tehát 2019. február hónapban lejár az egy év, amíg jogosult táppénzre? Továbbra is a keresőképtelen állományban tartó orvos igazolja a távollétét abban az esetben, ha nem gyógyul meg, és nem tudja felvenni a munkát? Kell valamilyen határozatot hozni az egy év lejártáról és a táppénzfolyósítás megszűnéséről, vagy esetleg más módon kell tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 42. §-a értelmében a kifizetőhely a táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles értesíteni a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat is a táppénzjogosultság megszűnésének időpontjáról. E rendelkezés célja, hogy ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Rokkantsági ellátás igénylése

Kérdés: Hogyan kell elindítani egy 2017. jú-nius 14. óta folyamatosan táppénzen lévő, munka--viszonyban álló dolgozó rokkantságiellátás- -igénylését? Mikor és milyen nyomtatványon kell beadni a kérelmet? A munkaviszony megszüntetésekor valóban meg ki kell fizetni a dolgozó részére a táppénz idejére is járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem előterjesztése nincs időponthoz kötve, így az bármikor benyújtható. A kérdésben szereplő esetben a táppénz maximális időtartama hamarosan lejár, ezért az ellátatlanság megelőzése érdekében javasoljuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére történő szabadság kiadásáról az Mt. 115. §-a rendelkezik. A szabadság szempontjából a keresőképtelenség teljes időtartama valóban csak 2015. január 1-jétől minősül munkában töltött időnek.A dolgozó részére 2013-ban már kiadták és ki is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ellátások számfejtése kódváltás esetén

Kérdés: Hogyan kell helyesen számfejteni egy vetélés utáni keresőképtelenséget abban az esetben, ha 2012. november 12-től december 2-ig "9"-es kóddal igazolta a háziorvos a veszélyeztetett terhességet, viszont a december 3-tól december 4-ig szóló kórházi igazoláson, illetve december 5-től a keresőképességig "8"-as kód szerepel az igazoláson? Kell betegszabadságot számfejteni a munkavállaló részére a kódváltás miatt, vagy folyamatosan táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] Ha a folyamatos keresőképtelenség alatt megváltozik a "9"-es keresőképtelenségi kód, pl. vetélés miatt, és "8"-as kóddal folytatódik tovább, akkor lenne szabályos az eljárás, ha a keresőképtelenséget igazoló orvos az "Orvosi igazolás a keresőképtelenségi (terhességi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

TGYÁS-igény elutasítása

Kérdés: Érdemes-e fellebbeznie a biztosítottnak az igénylés elutasítása ellen az alábbi esetben? A munkavállaló 2007. szeptember 10-től 2010. november 1-jéig dolgozott előző munkahelyén, ahol 2010. július 10-től táppénzes állományban volt, majd munkahelyet változtatott. Az új munkaviszony a munkaszerződés alapján 2010. november 2-án jött létre, de mivel a dolgozó veszélyeztetett terhes volt, nem tudta felvenni a munkát, szüléséig folyamatosan táppénzes állományban volt. Az egészségbiztosítási pénztár az orvosi igazolások és a munkaszerződés alapján tovább folyósította a táppénzt, mondván, hogy ez 2010. évben még lehetséges, de 2011. évtől változik a jogszabály, a 2011. március 5-től igényelt terhességi-gyermekágyi segély kérelmét viszont elutasították azzal, hogy az új foglalkoztatónál a biztosított jogviszonya nem jött létre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ugyan nem derült ki, hogy az anyának miért shogyan szűnt meg a munkaviszonya az előző munkahelyén, álláspontunk szerint azigény elutasítását nem érdemes megfellebbezni. A Tbj-tv. 7. §. (1) bekezdésearról rendelkezett és rendelkezik jelenleg is, hogy "A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

GYED alapjának felülvizsgálata évváltáskor

Kérdés: Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70százaléka (ez a maximumösszeg). A jogszabály rendelkezik arról is, hogy amaximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy munkavállaló részére fizetendő szabadságmegváltás összege után, aki több mint 10 hónapja táppénzben részesül, a felülvizsgálat 85 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála, és november 1-jétől rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte? Figyelembe fogják-e venni ezt az összeget a nyugdíj összegének megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás járulékalapot képező jövedelem, amelyután a társadalombiztosítási járulékon túl a nyugdíjjárulékot is meg kellfizetni, természetesen annak a nyugdíjjárulék-alap felső határra vonatkozószabályainak a szem előtt tartásával. Ebből viszont jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.
1
2