Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén

Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. § akkor (2005-ben) hatályos szövegeértelmében az egészségbiztosítási pénzellátás, így a táppénz összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyután a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a betegszabadság aközalkalmazottat a betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenkéntmegillető szabadság. A betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ellátások igénylése szülés esetén

Kérdés: Milyen módon dokumentálják, milyen igazolásokat kell kitölteni szülés esetén akkor, ha a munkavállaló minimálbéren van, de a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizette, fizeti?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy a pénzbeli ellátások,így a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál jövedelemkéntazt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapulvételével egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonyról van szó. Törvényi rendelkezés szerint az egyidejűleg fennálló többbiztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak – a nála eltöltött szolgálati idő igazolásántúl – jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek a dolgozója nyugdíjbavonulásával kapcsolatban, azonban szakszerű segítségével megkönnyítheti azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szlovák állampolgárságú ingázó keresőképtelensége

Kérdés: Milyen nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy munkavállalás céljából naponta Magyarországra átjáró szlovák állampolgárságú munkavállaló megbetegszik, és előreláthatólag hosszú ideig betegállományban lesz?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 8/A § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy azEb-tv. rendelkezéseit a 1408/71 EGK rendelet hatálya alá tartozó személyekre ésellátásokra a közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni. Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdése szerint táppénzre az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Juttatások örökbefogadás esetén

Kérdés: 0-2 éves korú gyermek örökbefogadása esetén jár-e anyasági támogatás az örökbe fogadó szülőnek, illetve milyen egyéb ellátásokra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezik a családok támogatásáról. Az állam általnyújtott ellátások a jövedelemtől függetlenül a gyermeket nevelő szülőt illetikmeg.A családtámogatási ellátások a következők:– családi pótlék,– gyermekgondozási támogatás,– gyermekgondozási segély,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze

Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak a táppénz iránti igényét afoglalkoztatójánál kell bejelentenie.Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nemműködik, akkor a foglalkoztatónak a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához"Foglalkoztatói Igazolás"-t (A.3517-6/F/T/Tp.) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
4
5
6