Találati lista:
41. cikk / 65 Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
42. cikk / 65 Szülés GYED ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat és hogyan igényelhet az az édesanya, akinek első gyermeke 2008. május 19-én született, előtte táppénzen volt, majd a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-en van, és a második gyermekét 2010. május 2-ára várja? Mi alapján fogják kiszámolni, és fog-e csökkenni az ellátások összege? Változik-e valami, ha a gyermek áprilisban születik? Kell-e kérni valamilyen igazolást a régi munkáltatójától?
43. cikk / 65 Táppénz alapja
Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?
44. cikk / 65 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
45. cikk / 65 Felvilágosítás táppénzigény leadásáról
Kérdés: Hol és milyen módon érdeklődhet egy biztosított a leadott táppénzes papírjai után? A munkáltató felvilágosítása szerint az igénylés leadása megtörtént, de négy hónapja semmilyen értesítést, sem pénzt nem kapott a jogosult.
46. cikk / 65 Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén
Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
47. cikk / 65 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
48. cikk / 65 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
49. cikk / 65 Ellátások igénylése szülés esetén
Kérdés: Milyen módon dokumentálják, milyen igazolásokat kell kitölteni szülés esetén akkor, ha a munkavállaló minimálbéren van, de a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizette, fizeti?
50. cikk / 65 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
