2279 talált cikk a foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.

Kérdés: A gyermeket a szülők közös felügyeleti joggal nevelik tovább. A közös felügyeletet a bíróság is elfogadta, így a gyermek egy hónapot az édesapjánál, egy hónapot pedig az édesanyjánál tölt. Az apa 2019. augusztus 8-tól 17-ig gyermek-ápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a foglalkoztatójánál működő kifizetőhelyhez, mert abban a hónapban nála volt a gyermek, az édesanya pedig külföldön tartózkodott. Az apának van egy élettársa, akinek a gyermekét közösen nevelik, mert a gyermek édesapja meghalt. Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesapa a fenti esetben? Számfejtheti a kifizetőhely a gyermekápolási táppénzt az apa részére?

Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha újonnan létesített munka-viszonyában a munkavállaló a munkabérét terhelő letiltásokról nem adott át tartozásigazolást?

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?

Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?