Találati lista:
521. cikk / 1730 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
522. cikk / 1730 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
523. cikk / 1730 Szakmai gyakorlat CSED alatt
Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
524. cikk / 1730 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
525. cikk / 1730 Álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalása
Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát vállal, tekintettel arra, hogy ez a munkaviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak?
526. cikk / 1730 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
527. cikk / 1730 Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal
Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
528. cikk / 1730 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
529. cikk / 1730 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
530. cikk / 1730 GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
