Találati lista:
511. cikk / 1730 Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos
Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
512. cikk / 1730 Nagyszülő GYED-igénybevételének következményei
Kérdés: Jár-e bármilyen hátránnyal a nagyszülő számára a 40 év jogosultsági idő tekintetében (jelenleg közel 39 éve van), ha a lánya helyett igénybe veszi a GYED-et? Köteles a munkáltatója elengedni, ha fizetés nélküli szabadságot igényel? Hogyan alakul a munkaviszonya mellett fennálló őstermelői jogviszonya, tekintettel arra, hogy a GYED ideje alatt nem folytathat keresőtevékenységet?
513. cikk / 1730 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Jogosult lesz nevelőszülői gyermekgondozási díjra az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyában 2018. január 8-tól egy hároméves, majd 2019. november 4-től egy 2019. február 5-én született gyermeket vett nevelésbe? Az érintett személy 2014-től 2017. december 31-ig munkaviszonyban állt egy cégnél. Ha jogosult az ellátásra, akkor milyen összegre számíthat?
514. cikk / 1730 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
515. cikk / 1730 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
516. cikk / 1730 Rehabilitációs ellátásban részesülő közfoglalkoztatott
Kérdés: Dolgozhat tovább 8 órás közfoglalkoztatásban egy rehabilitációs ellátást igénylő személy, ha megkapja az ellátást, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
517. cikk / 1730 Jogosultsági idő
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
518. cikk / 1730 Betéti társaság beltagjának jogviszonyai
Kérdés: Kell kötni külön munkaszerződést az ügyvezetésre egy betéti társaság beltagja részére abban az esetben, ha gyógyszerész munkakörben, heti 40 órás munkaviszonyban már dolgozik a cégben? Be kell jelenteni az ügyvezetést a 'T1041-es nyomtatványon?
519. cikk / 1730 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
520. cikk / 1730 Munkaviszony megszűnése munkanap-áthelyezés után
Kérdés: Hogyan érinti a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét, ha a munkaviszonya 2019 decemberében, a munkanap-áthelyezéssel érintett két nap között, december 19-én szűnt meg? Jogosult valamilyen kompenzációra a dolgozó, ha december első két szombatján kötelezően dolgozott, az ezért járó szabadnapokat azonban már nem kapta meg, mivel időközben kilépett?
