Találati lista:
1601. cikk / 1735 Felhasználói szerződés
Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
1602. cikk / 1735 Új alapítású szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak biztosítása
Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?
1603. cikk / 1735 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Mennyi szolgálati időnek minősül az 1989. július 16-tól folyamatosan fennálló 6 órás részmunkaidős foglalkoztatás?
1604. cikk / 1735 Készenléti jellegű munkakör
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
1605. cikk / 1735 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
1606. cikk / 1735 Megbízási díj járulékai
Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
1607. cikk / 1735 Társas vállalkozó bejelentése
Kérdés: Miért van bejelentési kötelezettség annak a társas vállalkozónak az esetében, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett folytatja, nem vesz ki jövedelmet, így nem esik biztosítási kötelezettség alá. A törvényekből ez nem derül ki egyértelműen. Amennyiben a biztosított fizet járulékot, a bejelentési kötelezettség egyértelmű.
1608. cikk / 1735 Nagykorú szakközépiskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?
1609. cikk / 1735 Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban
Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
1610. cikk / 1735 Munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozása
Kérdés: Vonatkoztatható-e a munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozásáról szóló FMM rendelet 3. §-ában foglalt kivétel, amely szerint: "a lakossági ellátást és szolgáltatást végző..." munkavállalók munkarendje ettől eltérően is alakulhat az élelmiszeriparban (pl.: tej-, hús-, sütőüzem) dolgozó munkavállalókra? Ha igen, akkor minden dolgozóra (fizikai, szellemi), vagy csak közvetlenül a termelést, kiszállítást végzőkre?
