Jogosultsági idő

Kérdés: A keresőtevékenység mellett mivel lehet még a nők 40 év alapján szerezhető kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságának alapeleme a jogosultsági idő, hiszen életkortól függetlenül csak az a nő szerezhet jogosultságot a kedvezményes nyugdíjra, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után

Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egy­éves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés és a szabadság pénzbeli megváltása is munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmények. Ahhoz tehát, hogy felmerüljön a tartós keresőképtelenségből visszatérő munkavállalót érintően a végkielégítés-fizetés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük onnan, hogy a jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai alapján az 1961-ben született személyek a 65. életévük betöltésekor, azaz 2026-ban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve hogy addig az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

CSED-en lévő őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik az őstermelői jogviszonyában az a kismama, aki jelenleg CSED-ben részesül, és az őstermelői tevékenységét személyesen nem folytatja, hanem egy céget bíz meg vele, akikkel minden év végén elszámol? A kismama korábban nem volt biztosított őstermelőként, mert volt főállású munkahelye, ahonnan CSED-re ment, de ez a munkahely most meg fog szűnni.
Részlet a válaszából: […] Valóban, munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel – hiszen a CSED folyósításának a tartama alatt a biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság tartama alatt sem szünetelt – mezőgazdasági őstermelőként nem terjedt ki a kismamára biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszából: […] A hatályos nyugdíjszabályok szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, de ebben az esetben is további feltétel, hogy a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy meghatározott jogcímeken, illetve meghatározott ideig távol lévő munkavállalók (pl. szülési szabadság, CSED, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) nem részesülnek cafeteriajuttatásban, azaz a munkáltató a cafeteriajuttatásra való jogosultságot kötheti a tényleges munkavégzéshez?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszerben is adható béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a szabályozza.A béren kívüli juttatások esetén az Szja-tv. nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy abban minden munkavállaló azonos mértékben részesüljön. A szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nők 40 éves jogosultsági ideje

Kérdés: Hány évvel növeli meg a jogosultsági időt a gyermekek nevelésére fordított időtartam annak az 1963-ban született női dolgozónak az esetében, aki 1981. július 16-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, tehát 2016. július 16-án lenne 35 év jogosultsági ideje, ami jelen esetben a szolgálati idővel is megegyezik, és öt gyermeket szült? A dolgozó gyermekei 1982. október 8-án, 1988. november 26-án, 1990. október 10-én születtek, illetve 1993. február 18-án ikreknek adott életet.
Részlet a válaszából: […] Az életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra az a nő szerezhet jogosultságot, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A Kjt. 23/B. §-ában foglalt rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük át a tanulmányi szerződésre irányadó legfőbb munkajogi szabályokat. Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
21
22
23
49