Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A biztos válasz érdekében először a bt. beltagjának a társadalombiztosítási jogállását kell tisztázni. A betéti társaság beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Munkaviszony megszüntetése GYES alatt

Kérdés: Egyéni vállalkozónak több telephelye van, és mindegyikben több dolgozó dolgozik. Az egyik telephely megszűnése és az egyéni vállalkozói igazolvány módosulása esetén a vállalkozó megszüntetheti-e az ott dolgozó, de GYES-en lévő alkalmazott munkaviszonyát, tudván a fokozott védelemről?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többek között a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] időtartama alatt.A kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Eho-kötelezettség fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a háromnapos fizetés nélküli szabadság időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 7. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartama alatt nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. E jogszabályi hely b) pontja alatt megtaláljuk a fizetés nélküli szabadságot is. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy 2000. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Szülés a GYET folyósításának ideje alatt

Kérdés: A munkaviszonyban álló anya a gyermekgondozási segély lejártát követően 2000. március 5-től három kiskorú gyermekének gondozása címén gyermeknevelési támogatásban részesül. A GYET folyósításának időtartamára a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezte. 2002 novemberében az anya ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra jogosult?
Részlet a válaszából: […] 2001. július 13-tól módosult a Tbj-tv. 8. §-a, amelyik a biztosítás szünetelésének időtartamáról rendelkezik. Az új törvényi szabályozás szerint nem szünetel a biztosítás – többek között – a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, ha azt nyolcévesnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
8
9