327 cikk rendezése:
301. cikk / 327 Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
302. cikk / 327 Munkáltatói teendők üzemi baleset esetén
Kérdés: Mik a munkáltató teendői üzemi baleset esetén, illetve kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a baleseti táppénz után?
303. cikk / 327 Étkezési utalvány
Kérdés: Megilleti-e a munkavállalót a szabadság és a betegállomány idejére is az étkezési utalvány?
304. cikk / 327 Életbiztosítás közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
305. cikk / 327 Megbízási jogviszony közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
306. cikk / 327 Cafeteria-rendszer
Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
307. cikk / 327 Törzsgárdajutalom közterhei
Kérdés: Társaságunk a kollektív szerződésben rögzítettek szerint munkavállalói részére a ledolgozott munkaviszony alapján törzsgárdajutalmat fizet. Az ilyen jogcímen kifizetett jövedelemre is a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése vonatkozik?
308. cikk / 327 Polgári szolgálatos személy foglalkoztatása
Kérdés: Polgári szolgálatos személy foglalkoztatásakor a munkáltatónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és mik a munkavállaló részére "kötelezően" adandó juttatások?
309. cikk / 327 Rendezvényen biztosított étkezés
Kérdés: Középiskolai kollégiumban rendezett regionális diáktalálkozón több sportágban kb. 600 diák vesz részt felnőtt kísérőkkel. Hogyan kell minősíteni a részt vevő tanulók, a segítő tanulók és a dolgozók részére biztosított étkezést az szja szempontjából?
310. cikk / 327 Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba
Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
