Folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell törvényesen foglalkoztatni a folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalókat egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, illetve milyen díjazás illeti meg őket abban az esetben, ha munkaszüneti napon (pl. október 23-án) is dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] Az állattenyésztési tevékenységet folytató munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli tevékenységnek minősül, ezért a munkáltató az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóknak elrendelhet munkaszüneti napon rendes és rendkívüli munkaidőben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló napi munkaideje és a beosztás szerinti napi munkaideje nem összetévesztendő. Az Mt. mindkettőt definiálja. Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározotta) teljes napi munkaidő vagyb) részmunkaidő.Beosztás szerinti napi munkaidő: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat az Mt. 134. §-a tartalmazza. E szabályok szerint a munkáltató nyilvántartja– a rendes és rendkívüli munkaidő,– a készenlét,– a szabadságtartamát.Ahhoz képest, hogy milyen fontossággal bír a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Helyesen jár el az az élelmiszer- és vegyi­áruüzlet-hálózatot üzemeltető munkáltató, ahol a munkavállalók minden hétköznap 8 órát dolgoznak a boltok nyitvatartási idejéhez igazodóan, de az üzletek szombaton is nyitva tartanak 8.00 és 12.00 óra között, ezért az a munkavállaló, aki szombatra be van osztva, hétfőn csak 4 órát dolgozik, 12.00 órától, így megvan az összefüggő 48 óra pihenőidő is? Korábban a munkavállalók a szombati munkavégzésért 100 százalékos pótlékot kaptak, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak, de a munkáltató nem szeretne folyamatosan túlórát tervezni.
Részlet a válaszából: […] Fő szabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). A heti pihenőnapok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására azonban csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Elszámolási időszak

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolási időszak olyan jogintézmény, amely a munkaidőkeret mellett – de azzal egyidejűleg nem alkalmazhatóan – a munkaidő általános munkarendtől eltérő egyenlőtlen beosztásának ad újszerű, még rugalmasabb keretet. Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályba lépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A magyar munkajogi szabályozás nem használja a túlóra fogalmát, hanem a rendkívüli munkaidőt definiálja. Az Mt. szabályai szerint rendkívüli munkaidőnek minősüla) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CIII. tv. módosította többek között az Mt.-t is. A módosítások többsége 2013. augusztus 1-jével lépett hatályba. A módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi CXXXIV. tv., illetve a 181/2013. Korm. rendelet rendelkezései értelmében a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől kizárólag a vámhatóság által engedélyezett nemzeti dohányboltokban történhet koncessziós szerződés keretében.A Ker-tv. 1. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munka­idejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók munkaidő-beosztását – a kötetlen munkarend kivételével – a munkáltató állapítja meg. A munkaidő-beosztás, a munkarend helyes meghatározása nemcsak jogszerűségi, hanem gazdaságossági kérdés is a munkáltató számára. A törvény természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.