837 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: A munkavállalót vagy a munkáltatót terheli a 16 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkáltató 6 hónapon túli munkabérelőleget ad a munkavállaló részére? Keletkezik ehofizetési kötelezettség ez után a kifizetés után?

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.

Kérdés: Hogyan és hol kell teljesítenie az adófizetési kötelezettségét annak a magyar állampolgárnak, aki egy ciprusi cég ügyvezető tagjaként 19 500 euró juttatást kap úgy, hogy a cégben semmilyen tevékenységet nem végez, és eközben Magyarországon szintén egy kft. tagja és ügyvezetője? Munkavégzés nélkül adható ez a jövedelem számára?

Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Köteles az új munkáltató levonni és átutalni az előző munkáltató részére egy olyan követelést, amelyről a munkavállaló által bemutatott iratokból egyértelműen megállapítható, hogy jogszerűtlen?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a gyakorlati képzést szervező vállalkozásnak abban az esetben, ha a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulót fegyelmi eljárás után határozattal eltiltották a tanév folytatásától?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: Igénybe veheti a gyermek után járó családi adókedvezményt az édesapa abban az esetben, ha a szülők élettársi viszonyban élnek, és a családi pótlékot a GYES-ben részesülő édesanya kapja, aki nem tudja érvényesíteni a kedvezményt?