Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...A három gyermek után járó kedvezmény már abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a jogosultság akár egy napig is fennáll.Az adóelőleg megállapításánál az Szja-tv. 48. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni: "A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei

Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek."Az Egyezmény rendelkezéséből az következik, hogy az osztalékelőleget azonosan kell kezelni az osztalékkal, illetve bevallási szempontból az Szja-tv. osztalékelőlegre vonatkozó szabályozását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Adótartozás levonása próbaidő alatt

Kérdés: Levonható az adótartozás a próbaidő alatt számfejtett munkabérből?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magán­személynél.A próbaidő jogintézménye az Mt. által szabályozott, és csupán arra szolgál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő tagja után, aki személyesen látja el az ügyvezetői feladatokat? Kell számára fizetni tagi jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...míg a tagot 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli a személyes közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelme után. Hogy a tag részesül-e ilyen jövedelemben, az teljes mértékben a tag és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] ...hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell. A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Személyijövedelemadó-kötelezettség adóalap hiányában

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy kft. dolgozója után, aki nem vesz fel munkabért, és a cég a minimálbér után fizeti meg utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével. Mivel az egyéni járulékok a magánszemély biztosítottat terhelik, díjazás hiányában azokat a társaság köteles megelőlegezni, bevallani, befizetni, és a taggal szembeni követelésként nyilvántartásba venni [Tbj-tv. 50. § (5) bekezdése]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Kártérítés közterhei

Kérdés: Le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat a peren kívüli megegyezés alapján fizetett, nem jövedelmet pótló kártérítés összegéből?
Részlet a válaszából: […] ...a peren kívüli megegyezés keretében kifizetett nem jövedelempótló kártérítés összegéből nem kell személyijövedelemadó-előleget levonni. Szja-mentes juttatásról lévén szó, az nem képezi az egyéni járulékok alapját sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...A külföldi ügyvezető után a társaságot szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, melynek alapja az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, de ennek hiányában is legalább a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható, adóelőleget, adót nem kell megállapítani és levonni. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy bár a jövedelem után Magyarországon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
38
39
40
81