Találati lista:
151. cikk / 460 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
152. cikk / 460 Helytelen adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
153. cikk / 460 Pénzben kapott béren kívüli juttatás értékhatárának átlépése
Kérdés: Hogyan kell eljárni az adókötelezettség rendezésének érdekében abban az esetben, ha egy kilépő dolgozó, aki a béren kívüli juttatásként pénzösszeget is kap, az időarányosnál már több juttatásban részesült?
154. cikk / 460 Megbízási jogviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Jelenthet gondot a nyugellátás megállapítása során, illetve a későbbiekben az érvényes, folyamatban lévő és a kifizetéskor biztosítási kötelezettséget eredményező megbízási szerződés? A munkaviszony megszüntetése egyértelmű, a megbízási jogviszony esetében alkalmazandó eljárás azonban nem.
155. cikk / 460 Megbízási jogviszony
Kérdés: Milyen tevékenységek végezhetők megbízási jogviszonyban? Dolgozhatnak megbízási szerződés alapján egy vendéglátóegységet üzemeltető kft. tagjai a minimálbérnél alacsonyabb megbízási díj ellenében?
156. cikk / 460 1954-ben született köztisztviselő nyugdíjazása
Kérdés: Pontosan melyik naptól kérheti legkorábban az öregségi nyugdíj megállapítását egy 1954. július 21-én született, több mint 40 év jogszerző idővel rendelkező férfi, aki közszolgálati tisztviselőként dolgozik egy polgármesteri hivatalban? Van felmentési kötelezettsége a munkáltatónak, és ha igen, mennyi időre köteles felmenteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól?
157. cikk / 460 Keresőképtelen társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Hogyan tegyen eleget járulékfizetési kötelezettségének a bíróság döntéséig az a társas vállalkozó, akinek a főállású munkaviszonyát nem jogszerűen – táppénz folyósításának ideje alatt – szüntette meg a munkáltatója, és továbbra is keresőképtelen?
158. cikk / 460 Köztisztviselő nyugdíjazása
Kérdés: Mikortól kérheti legkorábban a nyugdíja megállapítását egy 1954. július 21. napján született, közszolgálati tisztviselőként foglalkoztatott férfi, aki több mint 40 év jogszerző idővel rendelkezik? Van felmentési kötelezettsége a munkáltatónak, és ha igen, akkor mennyi időre köteles felmenteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól?
159. cikk / 460 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
160. cikk / 460 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
