Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nyugdíj-megállapítás szempontjából szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói jogviszony, illetve a munkanélküli-ellátásban töltött idő, a válaszunk igen, az alábbiak alapján:A kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozása

Kérdés: Vonatkoztatható-e a munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozásáról szóló FMM rendelet 3. §-ában foglalt kivétel, amely szerint: "a lakossági ellátást és szolgáltatást végző..." munkavállalók munkarendje ettől eltérően is alakulhat az élelmiszeriparban (pl.: tej-, hús-, sütőüzem) dolgozó munkavállalókra? Ha igen, akkor minden dolgozóra (fizikai, szellemi), vagy csak közvetlenül a termelést, kiszállítást végzőkre?
Részlet a válaszából: […] ...napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarendet. A rendelet 3. §-a értelmében a lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Baleseti táppénz

Kérdés: Üzemi baleset esetén az orvos először csak "4"-es kódot írhat-e a táppénzes igazolásra, majd a munkáltató tájékoztatása után módosíthatja, ha szükséges, "1"-es kóddá. Mit kell táppénzalapnak figyelembe venni, és milyen mértékű ellátást kell a munkavállaló részére fizetni, ha az üzemi baleset kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe? Kell-e a munkáltatónak táppénz-hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] A módosított 102/1995. Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén, amíg a baleset üzemiségének a tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg, a keresőképtelenség jellegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.Az egyéni vállalkozónak az anyasági ellátásokra vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – kell bejelentenie a telephelye szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Beltag GYED- és GYES-jogosultsága

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...(Márpedig az üzletvezető nem teheti meg, hogy személyesen ne működjön közre.)Az Eho-tv. 7. § (1) bek. a) pontja alapján a fenti ellátások folyósításának tartama alatt nincs tételes eho-fizetési kötelezettség.Az egyéni vállalkozó a GYED, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...díjban részesült. Ezért a táppénzének összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban folyósított ellátás (gyermekgondozási díj) alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani.A terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [Szoc-tv. 4. § (1) bek. i) pont];d) a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban) részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...1-je előtt megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, valamint az 1998 előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti és növelt összegű szakszövetkezeti járadék, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] ...39. §-ában meghatározott – 11 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy az egészségbiztosítási ellátások közül csak az egészségügyi szolgáltatást (tehát a pénzbeli ellátásokat: táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
394
395
396
416