Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől új szabály, hogy a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Ez a rendelkezés a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Mivel a gyermek az első életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja szerint a kisadózót akkor nem kell főállásúnak tekinteni, ha– legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény részmunkaidős egyetemisták után

Kérdés: Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató, amelyik 2013. október 1-jétől végzős egyetemi hallgatókat foglalkoztat részmunkaidőben, akik valószínűleg korábban nem rendelkeztek biztosítási idővel? Amennyiben igénybe vehető valamilyen kedvezmény, érvényesíthető visszamenőlegesen is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalókkal kapcsolatban – feltéve hogy még nem töltötték be a 25. életévüket – a foglalkoztató a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételére jogosult. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Nappali tagozatos hallgató részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Valóban teljes egészében adó- és járulékmentes a nappali tagozatos főiskolai, illetve egyetemi hallgató részére a szakmai gyakorlat idejére fizetett minimálbér összegét meg nem haladó díjazás abban az esetben, ha a foglalkoztatásra a munkáltató és az iskola közötti megállapodás alapján kerül sor, és a foglalkoztatás egybefüggően 6 hétig, illetve más esetekben 9 hónapig, napi 8 órában történik?
Részlet a válaszából: […] A nappali tagozatos főiskolai, illetve egyetemi hallgató gyakorlati foglalkoztatása előtt érdemes tanulmányozni a 230/2012. Korm. rendeletet. Ez a jogszabály ugyanis szinte minden tudnivalót tartalmaz, amit a hallgatók foglalkoztatásával kapcsolatban érdemes tudni.A kormányrendelet 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Gyakornok jogállása

Kérdés: Biztosítottá válik az az egyetemi hallgató, aki 6 hétnél hosszabb időt tölt el egy cégnél szakmai gyakorlaton? Be kell jelenteni a 12T1041 számú nyomtatványon? Kell-e részére bármiféle díjazást fizetni, ha igen, keletkezik ez után közteher-fizetési kötelezettség? Be kell jelenteni a 1208-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […]  A Felsőokt-tv. 31. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján azegyetemi hallgató gyakorlati képzésével, szakmai gyakorlatával kapcsolatosfeladatok ellátására a felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodástköthet. A megállapodás az egyetem által elkészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Egyetemi hallgató társas vállalkozó

Kérdés: Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra az a társas vállalkozó, aki egyetemi hallgatóként folytatja tevékenységét, de szünetelteti tanulmányait? Hogyan alakul a társas vállalkozásában a járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […]  Az említett hallgató egészségügyi szolgáltatásra valójogosultsága nem függ össze tanulmányaival, hiszen ahogy a kérdésből iskitűnik, társas vállalkozóként biztosított.Lényegesen érdekesebb kérdés, hogyan alakul ajárulékfizetési kötelezettsége a társaságban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzésekkel összefüggő adómentesség(adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmenetiszabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzésvégéig. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Szünidős diák Start kártyája

Kérdés: Igényelhető-e Start kártya a nyári szünidő alatt történő munkavégzés időtartamára, illetve befolyásolja-e ez az egyetemi hallgató diplomázás utáni Start kártya-jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] Elvileg igen, noha a Pf-tv. 3. § (2) bekezdése értelmében aStart kártya kiváltásának feltétele, hogy az érintett a tanulmányait befejezzevagy szüneteltesse. Egy befejezett középiskola és még egy meg nem kezdettfőiskola, illetve egyetem között elképzelhető a Start kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Egyetemista gyermek családi pótléka

Kérdés: Miért nem folyósítanak családi pótlékot az után a gyermek után, aki egyetemre jár, annak ellenére, hogy a szülő benyújtotta a szükséges igazolásokat az Államkincstárnak?
Részlet a válaszából: […] Az első mondatunk sajnos lehangoló lesz, mivel arról kelltájékoztatnunk, hogy a gyermek után nem jár már a családi pótlék, vagy újkeletű nevén az iskoláztatási támogatás. Ugyanis a jelenlegi szabályozásszerint iskoláztatási támogatásra a következő esetekben jogosultak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.
1
5
6
7
10