Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a balesetijárulék-fizetési kötelezettsége alapján balesete esetén jogosult-e baleseti táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 15. §-ában foglaltak alapján baleseti ellátásra – többek között – jogosult az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Az üzemi baleset fogalmát az Eb-tv. 52. §-a tartalmazza. Tehát az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége (járulékalapja a tényleges kivét), illetve nem kell lerónia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

GYÁP GYES ideje alatt

Kérdés: Gyermeke betegsége esetén jogosult-e gyermekápolási táppénzre az a GYES-en lévő egyéni vállalkozó, aki a gyermek másfél éves korát követően otthonában folytatja tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Igen, jogosult. De a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt kezdődő biztosításban (munkavégzés) töltött napokat lehet figyelembe venni, és a táppénz összegét is az itt elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. § szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,a) aki az igénylő háztartásában él, ésaa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Járulékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozó eltűnése esetén

Kérdés: Kell-e és kinek járulékokat fizetnie abban az esetben, ha egy 2003 decemberében az osztrák hegyekben eltűnt főfoglalkozású egyéni vállalkozót a hivatalos szervek a mai napig nem nyilvánítottak eltűntnek? A balesetnek volt egy szemtanúja, és hivatalos jegyzőkönyv is készült, de a holttest a mai napig nem került elő. A vállalkozónak felesége, gyermeke nincs, idős, nyugdíjas szülei az egyedüli hozzátartozói.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány átvételétől – özvegye vagy örököse esetén az örökbehagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása vagy a foglalkozás gyakorlásának eltiltásától szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Mobiltelefon-feltöltő kártya utáni közterhek

Kérdés: Összevonandó szja-köteles jövedelemnek minősül-e a mobiltelefon-feltöltő kártya vásárlására fordított összeg az egyéni vállalkozók esetében? Kell-e ezután valamilyen társadalombiztosítási járulékot vagy eho-t fizetni, illetve a NYENYI-n szerepel-e ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] A mobilfeltöltő kártyával kapcsolatos álláspontját az APEH már kialakította. E szerint a feltöltőkártya vásárlása az egyéni vállalkozóknál vállalkozói kivétnek minősül, ha a vállalkozó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kizárólag a vállalkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Társas vállalkozó többes jogviszonya

Kérdés: Egy házaspár 50-50 százalék tulajdoni részesedéssel bír egy kft.-ben. A társasági szerződés szerint a férj a munkáltatói jogkör gyakorlója, neki azonban van egyéni vállalkozói igazolványa is. Milyen szerződéssel láthatja el feladatát a kft.-ben, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van, mint egyéni vállalkozó? 36 órás munkaviszonynak számít-e a társasági tagság?
Részlet a válaszából: […] A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője – fő szabályként – munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni.Ezzel ellentétben, ha a tag ügyvezető meghatározó – az 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a 4/2002. OM rendelet intézkedik.Ennek rendelkezései szerint, ha a szakképző iskola tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
96
97
98
109