118 cikk rendezése:
51. cikk / 118 Védőoltás és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Kérdés: A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?
52. cikk / 118 Foglalkoztatás munkaszüneti napon
Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
53. cikk / 118 Külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a magánszemélynek, aki külföldön (nem az Európai Unió valamely tagállamában) él, és ott biztosítási jogviszonyban áll, Magyarországon pedig nem szüntette meg a bejelentett lakcímét?
54. cikk / 118 Többletmunkaidő elszámolása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
55. cikk / 118 Osztrák állampolgárságú kültag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
56. cikk / 118 EU-s országban tanuló magyar diák ellátásai
Kérdés: Kérdés Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult egy EU-s országban tanuló magyar diák azokban az időszakokban, amikor itthon van?
57. cikk / 118 Passzív táppénz időtartama
Kérdés: Meddig jogosult passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. március 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, 2010. május 29-től folyamatosan táppénzben részesül, mert 2010. június végén megműtötték, és a határozott idejű munkaszerződése 2010. július 31-ig szól? Milyen ellátásra lesz jogosult a táppénz lejárta után? Milyen adatok és nyomtatványok szükségesek a leszázalékolásához? A dolgozó 2009. január 1-jétől augusztus 31-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 2009. szeptembertől munkanélküli-segélyen volt, és 2009 decemberében már volt egy gerincsérvműtétje, azután 2010-ben rendelkezésre állási támogatást kapott.
58. cikk / 118 Külföldön szülő biztosított ellátásai
Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a táppénzt, illetve jogosult lesz-e a szülés után járó ellátásokra az a március óta táppénzben részesülő várandós kismama, aki három év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, első gyermekét júliusra várja, és férjével április hónapban Ausztriába költözött, mert ott vállalt munkát? Van-e valamilyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége, illetve jogosult lesz-e külföldön is a teljes orvosi ellátásra, vagy fizetnie kell érte?
59. cikk / 118 Rokkantsági nyugdíj igénylése
Kérdés: Mi a teendője annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat szeretne igényelni?
60. cikk / 118 Török állampolgárságú kiküldött egészségügyi ellátása
Kérdés: Köthet-e az OEP-pel szerződést egészségügyi ellátás biztosítására az a török állampolgár, aki 2 éves tartós kiküldetésre egy magyar céghez érkezik dolgozni? Megkötheti-e ezt a megállapodást a foglalkoztató cég, amennyiben a szerződéses összeget megfizeti a magánszemély helyett? Keletkezik-e ezáltal közteherköteles jövedelme a magánszemélynek?