Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-a, az Eho-tv. 6. §-a, az Szja-tv. 46. §-a és az Ftv. 40. és 41. §-a alapján az alábbi közterheket kell leróni:A) Nyugdíjas munkavállaló esetén: 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék, napi 115 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...saját munkaeszközeivel, akár alvállalkozó vagy munkavállaló igénybevételével végez munkát egyszeri alkalommal fizetett vállalkozói díj ellenében, a tevékenység kockázata a vállalkozóé. A felek egyéni igényei gyakran eredményeznek olyan jogviszonyokat, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Rendszeres szociális járadékos őstermelő

Kérdés: Válthat-e őstermelői igazolványt a rendszeres szociális járadékban részesülő magánszemély anélkül, hogy megvonnák tőle a járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...az átmeneti járadékban és a rendszeres szociális járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Az őstermelői igazolvánnyal végzett tevékenységre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...került munkavállaló jövedelemszerzési lehetőségeit ismertetjük. A Tny-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti, előrehozott öregségi nyugdíjra 57 éves korában – tehát 2005 júniusától – jogosulttá válik, tekintve hogy az ehhez szükséges 38 év szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék levonására is, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyidejűleg fennálló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] ...fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidőre – a vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján – járó díjazás, jellemzően távolléti díj (fizetett szabadság, betegszabadságra járó díjazás), prémium, amely az előre meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató helyesen fizeti meg e díjazás után – ami ez év szeptemberétől nem lehet kevesebb a minimálbér 15 százaléknál és minden félévet követően 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. 2004. január 1-jétől, amikor már nem minősül kezdő vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon öröklése

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon öröklésekor hogyan kerülhető el az adófizetés? Jó megoldás-e az, ha másik önkéntes pénztárba utalja át az örökös, a saját egyéni számlájára?
Részlet a válaszából: […] ...választhat, hogy a rá eső részt egy összegben felveszi-e, vagy az alapszabály ellenkező rendelkezése hiányában saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, vagy átutaltatja saját nyugdíjpénztárában levő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
521
522
523
556