Találati lista:
5201. cikk / 5551 Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után
Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
5202. cikk / 5551 RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése
Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
5203. cikk / 5551 Kockázati baleset-biztosítás
Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
5204. cikk / 5551 Végkielégítés és a rendes felmondás
Kérdés: Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)
5205. cikk / 5551 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
5206. cikk / 5551 Reklámajándék utáni adó- és járulékfizetés
Kérdés: Egy magánnyugdíjpénztár a tagi értesítőlevél mellékleteként kvízjátékokat küldött tagjai részére. A helyes választ visszaküldők között 100 db, a pénztár nevét magában foglaló reklámfeliratú pólót sorsoltak ki. A póló értéke 5361 forint. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik a pénztárnak?
5207. cikk / 5551 Özvegyi nyugdíj feléledése
Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
5208. cikk / 5551 Nyugdíj visszamenőleges megállapítása
Kérdés: Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?
5209. cikk / 5551 Választás a rokkantsági nyugdíj és a táppénz között
Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?
5210. cikk / 5551 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
