Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó probléma ebben az esetben is az, hogy az érintettek milyen jogviszony keretében látják el az adott tevékenységet: társas vállalkozóként-e, vagy más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?A kérdésből erre vonatkozón nem kapunk eligazítást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt években nagymértékben átalakult a hagyományos szociális juttatások rendszere, és ez nem hagyta érintetlenül a hazai üdülési gyakorlatot sem. A cégek privatizálása után megszűnt a vállalati üdülők nagy része, és a megmaradt intézmények karbantartására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2004-től jelentősen megváltozott a természetbeni juttatások köre az Szja-tv.-ben. Míg 2003-ig azt határozta meg a jogszabály, hogy mi nem minősül természetbeni juttatásnak, 2004. január 1-jétől azt mondja ki tételesen, hogy mit kell természetbeni juttatásnak tekinteni.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Belorusz állampolgárságú beltag biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság belorusz állampolgárságú beltagja után abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt annak tisztázása szükséges, hogy a fent említett tag vajon társas vállalkozónak minősül-e.Betéti társaság beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] Ami az egészségkárosodási járadékban részesülő munkavállaló keresőtevékenységét illeti, esetében a 8/1993. EüM-PM együttes rendelet – ellentétben az ugyanezen jogszabály alapján járó átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Holland állampolgárságú beltag járulékfizetése

Kérdés: Kiterjed-e a biztosítás arra a holland állampolgárra, aki egy bt. beltagja, jövedelmet nem vesz fel, taj-kártyája nincs? A bt. telephelye és székhelye Magyarországon van, és a beltag több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság a Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja szerint külföldinek minősülő – tehát magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező és azzal nem is rendelkezhető – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók körét a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg. E felsorolásban valóban hiába keressük az adószámos magánszemélyeket, mivel ők nem tekinthetők egyéni vállalkozónak.Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
101
102
103
113