Találati lista:
2491. cikk / 5165 Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése
Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
2492. cikk / 5165 Terhességi-gyermekágyi segély igénylése egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?
2493. cikk / 5165 GYED alapja második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annak a kismamának, aki 2001-től folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2011. április 16-tól 2011. augusztus 20-ig táppénzt, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, 2012. február 5-től 2013. augusztus 21-ig maximum GYED-ben részesült, 2013. augusztus 22-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelen volt, és a 2010. évi jövedelme alapján táppénzt, majd a 2014. március 16-án született második gyermeke után a szerződés szerinti jövedelme alapján TGYÁS-t kapott?
2494. cikk / 5165 Ellátások folyósítása külföldi biztosítás esetén
Kérdés: Folyósíthat a kifizetőhely Magyarországon is TGYÁS-t és GYED-et annak a munkavállalónak, aki 3 évig Németországban dolgozott, ahol biztosított volt, a magyar munkáltatójától erre az időre fizetés nélküli szabadságot igényelt, tehát a biztosítása szünetelt, most várandós, visszaköltözött Magyarországra, a fizetés nélküli szabadságát megszakította 2014. május 31-ével, és táppénzre kíván menni a szülésig, amelynek várható időpontja 2014. július 5.? A munkavállaló elmondása szerint a szülés után Németországból jogosult lesz ellátásra.
2495. cikk / 5165 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
2496. cikk / 5165 Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
2497. cikk / 5165 Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
2498. cikk / 5165 Beltag járulékai külföldi munkaviszony esetén
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság havi minimális járulékfizetésre kötelezett beltagját abban az esetben, ha június hónaptól Norvégiában munkaviszony keretében végez munkát?
2499. cikk / 5165 Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
2500. cikk / 5165 Végrehajtás adókedvezmény és járulékkedvezmény érvényesítése esetén
Kérdés: Mi lesz a végrehajtói letiltások érvényesítése során figyelembe veendő nettó kereset annak a munkavállalónak az esetében, aki 220 000 forintos bruttó munkabére után családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is érvényesít, így a bérét csak az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék terheli?
