Találati lista:
1991. cikk / 5153 Ápolási díjban részesülő nyugdíjas személy nyugdíjának növelése
Kérdés: Valóban jogosult a nyugellátása kiegészítésére az a nyugdíjas személy, aki több mint hat évig ápolási díjban részesült az édesanyja gondozása miatt, ezért csak napi 2 órás állást tudott vállalni? Amennyiben igen, milyen jogcímen és hol kell elindítani az igénylést?
1992. cikk / 5153 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Van arra lehetőség, hogy a jogosult nem kéri a nyugdíjazását a jogosultság megnyílásának időpontjában, csak egy év múlva?
1993. cikk / 5153 Nyugdíjkérelem
Kérdés: Mikor kell beadnia a nyugdíjkérelmet annak a személynek, aki 2017. februárban tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, amikor betöltötte azt, vagy előbb is lehet?
1994. cikk / 5153 1956-ban született személy nyugdíjazása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 1956. december 8-án született személynek, aki 65 éves kora előtt szeretne nyugdíjba menni? Van lehetősége arra, hogy a hiányzó 5 évre megfizesse a járulékait, és ha igen, akkor ilyen összeget kellene fizetnie?
1995. cikk / 5153 Családi gazdálkodó munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? Melyik jogviszonyban lesz biztosított, illetve kell valamilyen járulékot fizetnie a családi gazdálkodásban ebben az esetben?
1996. cikk / 5153 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
1997. cikk / 5153 Tagsági jogviszony EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?
1998. cikk / 5153 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
1999. cikk / 5153 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
2000. cikk / 5153 Gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: A munkaviszony létesítésének vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időpontjától kell figyelembe venni az 5 év kedvezményre jogosító időt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. szeptember 15-től áll a munkáltató alkalmazásában, és belépésekor leadott egy egyszerűsített határozatot, amely alapján a Magyar Államkincstár 2016. április 7-től állapította meg és folyósítja a támogatást? Be kell szereznie a munkáltatónak valamilyen igazolást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítéséhez? Ha igen, akkor a kiállítás időpontja lehet későbbi, mint a munkaviszony létesítésének időpontja?
